2016. október 31., hétfő

Jo Nesbø: A ​fiú *Mini-könyvklub 5*

Könyvadatok:
Kiadó: Animus
Oldalszám: 432 oldal
Téma: krimi
Sorozat: -
Kiadás éve: 2014
Megrendelhető: Olvasók Boltja
Fülszöveg:
Sonny, a rejtélyes, visszahúzódó, kábítószerfüggő fiú tizennyolc éves kora óta börtönben ül, mert beismert két gyilkosságot, amelyeket nem ő követett el. Nem ingyen tette. Cserébe megkapja az egyetlen dolgot, amire szüksége van: heroint. Mivel ügye a korrupt hatalmi rendszer minden szereplőjét érinti, a rendőrségnek és az alvilágnak egyaránt az a célja, hogy folyamatosan bódult állapotban és rácsok mögött tartsák. És Sonnynak ez meg is felel, eszében sincs változtatni a helyzeten. A rabtársai egyfajta gyóntatóként tekintenek a különös, vonzó fiúra, s gyakran öntik ki neki a lelküket. Így esik, hogy egy napon Sonny megdöbbentő dolgot tud meg az egyik rabtársától: rendőr édesapja, akiről ő úgy tudta, önkezével vetett véget az életének, valójában gyilkosság áldozata lett. Sonny világa alapjaiban megrendül. Megszökik a szigorúan őrzött börtönből, és megkezdi vadászatát azok után, akik vétettek ellene.

Véleményem:
Majdnem egy egész hónapot vett igénybe, hogy elolvassam ezt a könyvet. Nem azért, mert unalmas lett volna. Egyszerűen soha nem értem rá, de a magyar egészségügynek köszönhetően volt 2 és fél órám, amikor ugyanarra a dokira vártam, így sikerült majdnem egyhuzamban kiolvasnom. Legalább haszna is volt az ücsörgésnek, ha már meggyógyítani nem tudtak. 

Nem állítom, hogy sok Skandináv krimit olvastam eddig, de egy dologban nagyon eltérnek az általam preferált Agatha Christie stílusától. Itt mindig tudsz mindent. Legalábbis te azt hiszed. Az író szépen leírja, hogy kivel mi történt és kezded úgy érezni, mintha egy sima strandregényt olvasnál, aztán a legutolsó oldalakon összetörik az illúziód és végre kitárul a kép. 


Valójában az elejét nem igazán élveztem. Engem valahogy soha sem tudtak megfogni az ilyen regények. Elkönyvelem őket jónak, aztán rendszerint  rájövök, hogy nem szívesen olvasnám újra őket. A fiú abban különbözik az előbb elmondottaktól, hogy itt sikerült annyira megkedvelnem egy-két karaktert, hogy szívesen olvasnék akár több száz oldalt is még róluk. 

Kicsit tucatsztoriként indult, de szépen kinőtte magát a végére. Tetszett a szerelmi szál is, bár egy kicsit váratlanul ért. Az a jelenet tetszett a legjobban, ahol Sonny megtanul vezetni. A vége pedig igazi meglepetést tartogatott. Csak azt tudom rá mondani, hogy WOW! 




Egy dolgot nem értek: MIÉRT KELL MINDEN BŰNÖZŐNEK UGYANÚGY MEGSZÖKNIE A BÖRTÖNBŐL? Most komolyan, semmi eredetiség nem volt benne. 


Ettől függetlenül olvasmányos, jó kis regény és ha netán a dokinál vagy a vonaton ragadtok, mindenképpen ajánlom.
Értékelés:

2016. október 30., vasárnap

Jelen! - Kortárs ifjúsági novellák

Könyvadatok:
Kiadó: Móra
Oldalszám: 160 oldal
Téma: kortárs novellák
Sorozat: -
Kiadás éve: 2016
Megrendelhető: Olvasók Boltja

Fülszöveg:
Hányszor kellett végighallgatnunk az iskolai névsorolvasások közben felharsanó kiáltást: „Jelen!" Az osztály létszáma ezúttal tizenhét: csupa fiatal író, akik a mai kamaszok életéből villantanak fel jelentős, sorsfordító vagy épp banális pillanatokat – őszintén és humorral. A műfajteremtő válogatás hosszabb-rövidebb ifjúsági novelláiban jól megférnek egymás mellett végigbulizott éjszakák és másnapos hajnalok, családi szívások és gimis szívatások, magyar kivándorlók és helyi migránsok, online barátok és offolt szerelmek.


Véleményem:
Amikor befejeztem ezt a könyvet, készítettem egy táblázatot, ami beleírtam mindegyik író nevét, a novella címét és azt, hogy mennyire tetszettek. Mert, bár egy kötetbe van szerkesztve, tizenhét ember alkotása nem vonható egy kalap alá. Voltak közöttük jobbak, és akadtak olyanok, akikkel nem tudtam megtalálni a közös hangot. 

A kötetben található novellákat két nagyobb részre lehet osztani. Az úgymond "szárnyaikat próbálgató tehetségek" írásai tőlem egy kicsit távolabb estek. A már befutott szerzők között voltak olyanok, akik teljesen különáll novellával álltak elő és voltak olyanok, akik egy már megjelent könyvükből ragadtak ki egy-egy jelenetet. Így szinte elkerülhetetlen volt, hogy fel ne figyeljek egy-kettőre és a könyveik ne landoljanak rögtön a kívánságlistámon.
Az egészben nagyon tetszett, hogy mindegyik rész a mai fiatalság problémáit helyezte előtérbe. Volt egy-két kilógó novella, de összességében pozitív csalódás volt. 


Molnár T. Eszter: Present, perfect című novellája áll hozzám a legközelebb. Esztinek két könyve is megjelent már, amikre szintén érdemes odafigyelni. A molyos alkotó oldalát ide kattintva tekinthetitek meg.
A novella főhőse anyukájával együtt Magyarországról Angliába költözik, amit kész csapásként él meg. Új barátokat még nem talált, a régieket pedig kezdi elveszteni.
Ha belegondoltok ez nem új keletű és manapság nem is olyan ritka esett. Nekem is nagyon sok ismerősöm él kint, akik megszenvedték azt a pár hónapot, amíg be tudtak illeszkedni az új környezetbe, ráadásul a nyelv nem tudása is okozhat problémákat ilyen esetekben.


Kedvet kaptam Krusovszky Dénes: A fiúk országa című novellás kötetéhez. Sejtésem szerint ennek a nyitó novelláját olvashattam a Jelen!-ben. Ez a történet arról szól, hogy mit csinál egy kamasz lány és egy kamasz fiú ha szeretik egymást, de kapcsolatuk gyümölcse nem kívánatos. Egyszerűbben: a lány terhes lesz.
Nagyon megszerettem a karaktereket és az írásmódot is, örülnék ha ez a történet folyatódna is valahol, valamikor. 


Kiemelném még Dragomán Györgyöt, Béres Tamást, Acsai Rolandot, Kalapos Éva Veronikát, Magyar-Nagy Mariannt, Garaczi Zoltánt. Közülük az utóbbi kettőnek nem jelent meg még önálló alkotása. Én csak támogatni tudom őket. HAJRÁ! Szívesen olvasnék mást is tőlük. 

A 17 novella közül csak 3 volt olyan, ami egyáltalán nem nyerte el a tetszésemet. Ezek témailag nagyon messze álltak tőlem, illetve egy olyanfajta stílust képviseltek, amivel én nem értek egyet. Élvezni sem tudtam nagyon ezeket a részeket. Az írásmód sem volt a legjobb, így őket a másik szélső kategóriába soroltam.


A maradék 6 novellát pedig nem igazán tudtam beilleszteni sehova se. Egyszerűen vagy a karakterekkel vagy az írásmóddal voltam bajban. Volt akin nagyon látszott, hogy kezdő és csak úgy dobálta egymás után a szavakat, másoknál a történet elnyújtottságától álltam fejre. 

A legtöbb novella elgondolkoztatott. Kérdezhetném, hogy milyen romlott világban élünk? De az az igazság, hogy a legtöbben egy kicsit magamra ismertem. Ezzel szerintem mindenki így lesz, aki elolvassa a kötetet. A fülszöveggel ellentétben nem állítom, hogy humoros. Inkább megrázó és elmélkedős. 


Plusz:
Kalapos Éva Veronika Mátó c. novelláját ide kattintva elolvashatjátok. Ez által láthatjátok, hogy milyen stílusú az egész Jelen! felépítése. Nem hosszú, és tényleg érdemes elolvasni. Nekem sokkal jobban tetszett, mint az írónő D.A.C. című sorozata. 

Értékelés:

2016. október 16., vasárnap

J. Goldenlane: Holdnak ​árnyéka

Könyvadatok:
Kiadó: Delta Vision
Oldalszám: 596 oldal
Téma: sci-fi, fantasy
Sorozat: A Napnak fénye világában, de annak árnyékos oldalán játszódik
Kiadás éve: 2015
Megrendelhető: Bookline

Fülszöveg:
„Mindenkit lemészárolok! – Ez volt az írói alapkoncepció, mert már régóta szerettem volna írni egy olyan rettenetesen komoly mélylélektani művet, amit egyetlen szereplő sem él túl.
Sajnos nem sikerült. A hősök pokoli elszántan küzdöttek az életükért.”
J. Goldenlane őszinte vallomása a regény megalkotásának hátteréről
A Napnak fénye világában, de annak árnyékos oldalán játszódó történet szélhámosok, terroristák, csavargók és más gyanús egzisztenciájú elemek között.
Mire számíthat egy nő, aki sosem veszti el a fejét, akinek nem létezik leküzdhetetlen helyzet – ha egyetlen reménye egy pasas, aki olyan mint egy szélvihar, méghozzá súlyosan radioaktív, speciálisan kiszámíthatatlan és veszettül kaotikus szélvihar.

Véleményem:
Atya. Úr. Isten. Ez valami eszméletlenül jó volt. Annyira, hogy nem is tudok szóhoz jutni. Ha a Napnak fényére azt mondtam egy remekmű, akkor a Holdnak árnyékát minimum piedesztálra kellene emelni és évszázadokon keresztül ünnepelni.

Nálam nagyon betalált. Eddig se veled, se nélküled kapcsolatban voltam a fantasy/sci-fi regényekkel. Rájöttem, hogy egy fő oka volt: előtte nem olvastam J. Goldenlanetől. Az írónő minden tekintetben profi. Egyszerűen nem tudok mást csak dicsérni. Mi lesz így velem? Nem fogok tudni 2 sornál többet írni úgy, hogy ne kezdjek el áradozni róla. Ááá.. hagyjuk. Ez egy remekmű. Miért ne áradozhatnék róla? 

Már az első fejezet után tudtam, hogy imádni fogom. Ez nem is volt kérdés. Már ott eldőlt a sorsom, amikor leemeltem a könyvtári polcról.
Az elején a szerző in medias res, rögtön bele csap a lecsóba. Kapunk egy eltérített repülőgépet, aminek a vezetését a másodpilótája, John Smith veszi át. Aki:
"Sajnálatos módon nem volt John, nem volt Smith, de legsajnálatosabban nem volt másodpilóta."


Aztán kapkodhatjuk a fejünket, annyira hirtelen tűnik fel rengeteg szereplőn. Velük együtt pedig rengeteg bonyodalmunk is lesz. Ez pedig egy hatalmas nagy ütőkártyája. Mindig volt kiért és miért izgulni. Nem voltak benne sablonok, unalmas részek. Egyszerűen mindig pörgött a sztori. Végig izgalmas tudott maradni, ami valljuk be: a mai könyvek terén nagy szó. Én annyira nem lepődtem meg, hogy az írónő tudta hozni ezt a szintet. Eddig csak izgalmas témákról, karakterekről és ötletekről olvastam tőle.


Az egészet egy hatalmas nagy kaland dömpinghez tudnám hasonlítani, amiben mindenki célja, hogy életbe maradjon. Meg sem tudnám számolni, hogy hány embert érintett az Afrikában lezuhant két gép sorsa. Legjobban talán a németek szívták meg, de a franciáknak is csúfos vége lett. Találkozunk itt még olaszokkal, japánokkal, bűnbandákkal, egy ENSZ katonával, egy csempésszel és a legfontosabbal: egy ausztrál fickóval. Mi kell még? 

Az igaz, hogy Afrika a maga száraz, sivatagos valójában nem valami izgalmas helyszín. De kit zavar? J. Goldenlanet biztosan nem! A radioaktív viharral, vadkutyákkal és egy atombunkerrel lesz teljesebb a kép. Ahogyan a kiszáradás, úgy a vihar sem válogat. A vadkutyák éhesek, úgyhogy minél sürgetőbbé válik egy-két hulla beiktatása a buliból, és hogy ezt végképp megfejeli. Bedob a szereplők közé 2 millió dollárt és egy értékekkel teli ládát.

Most hagyok időt, hogy mindezt felfogjátok. 


Hát nem zseniális? 
Ja, és a humora sem utolsó! (Csak, hogy ez se maradjon ki a listából.)
Én beleszerettem. Bármekkora gazemberek a főszereplők; mégis örültem, hogy nem sikerült mindegyiket kinyírni.
A legfontosabb talán, amit még szeretnék elmondani:

VÁROM A LEGNAGYOBB ÁTVERÉST, AMIT A VÉGÉN EMLEGETNEK! ;) 

Értékelés:
KEDVENC LETT!

2016. október 15., szombat

Könyvtárban jártam - 1 év összefoglalása

Akik rendszeren olvasnak, azok tudják, hogy régebben mennyire nem szerettem könyvtárba járni.
Egy évvel ezelőtt (2015. október 15.-én) azonban beiratkoztam a szegedi Somogyi könyvtárba és azóta rendszeren hozom-viszem a könyveket.
Szerencsére nagyon sok új és régi könyv is megtalálható. Volt, hogy a gyerekrészlegről kellett kiráncigálni, de többnyire csak a 2. emeleten található részt vettem igénybe. Ami persze vajnyi kevés ha azt vesszük, hogy mennyi lehetőséget nyújt mindössze csekély összegért.

Ebben a bejegyzésben most összegzem, hogy melyek voltak azok a könyvek, amiket onnan hoztam ki.
Valamint ma újra beiratkoztam és 4 könyvvel tértem vissza, amikre már nagyon kíváncsi vagyok. Ezek is szerepelnek a listán ;)

Eredetileg a Mini-könyvklub miatt iratkoztam be, hiszen kellett a második fordulóhoz Dmitry Glukhovsky könyve, aztán jött a többi is.

2015 október:
1, Dmitry Glukhovsky: Metró ​2033
Nem volt valami jó kezdet. Magát a könyvet is rohamléptékben olvastam, hogy minél gyorsabban túl legyek rajta. Nem sok értelmet találtam benne, de két hónap múlva a fiú osztálytársaim lelkesen meséltek nekem a Metró nevű internetes játékról. Végül mégiscsak felhasználtam az ötletet. Írtam irodalombeadandónak egy 16. színt Madách Az ember tragédiájához.
A véleményemet ide kattintva olvashatjátok!

2015 november:
2, Stephenie Meyer:  A ​burok
Szinte alig hittem el, hogy ezt ugyanaz a Stephenie Meyer írta, aki az Twilight Sagát is. Az írónőnek hamarosan meg fog jelenni egy újabb könyve, amit hazánkban november 8.-án dobnak a piacra. Az Agave kiadó honlapján már elő is lehet rendelni. Akit érdekel, az itt megnézheti. Szerintem A burokot is érdemes elolvasni. A belőle készült film szörnyű és igaz, hogy a könyvből is kihagyhattak volna pár fejezetet, de nekem nagyon tetszett.
A véleményemet ide kattintva olvashatjátok!

2016 március: 
3, Kleinheincz Csilla: Ólomerdő
A könyv olvasása közben rá kellett jönnöm, hogy nem csak egy könyvélménnyel leszek gazdagabb, hanem a könyvtár is egy olyan kellemes hely, ahol senki sem zavar olvasás közben és órákon keresztül csend van.
Maga az Ólomerdő tele van rejtéjekkel, mesebeli utalásokkal és sok izgalmas szereplővel. Egyet tudok mondani már csak: Olvassátok! 
4, Neil Gaiman: Sosehol
Kicsit sajnáltam, hogy a magyar fordításban nem igazán jöttek át az igazi poénok. Az eredeti angol változatban rengeteg olyan finom utalás van, ami még jobban felkelti az olvasó kíváncsiságát. Jókat lehet rajta gondolkodni. Egy biztos: Neil Gaiman jobbik könyveihez tartozik. Mindenképpen AJÁNLOM, eredetiben meg pláne!

2016 június:
5, J. Goldenlane: Napnak fénye
Ez a könyv közel 500 oldalas, de még ennek a duplája sem lenne elég nekem. A történet gyors és pörgős, egy pillanatra sincs időnk megállni és unatkozni. Az írónő mindig meg tudott lepni, rendkívül humoros volt és végig izgultam azon, hogy a főszereplőknek sikerüljön a küldetésük.
A történet szerint a Kínai Birodalom számára elkerülhetetlen egy újabb világháborúban való részvétel. Ticca Min, Lin és az új császár mégis megpróbálkozik a lehetetlennel: békét és egyensúlyt teremteni a birodalmon kívül és belül.


A listából a két magyar írónak annyira megtetszett a stílusa, hogy mást is kikölcsönöztem tőlük: 

2016 április:
6,  Kleinheincz Csilla: Üveghegy
Az eddig olvasott könyveim közül ez volt a legjobban megoldott folytatás.
Egyszerűen megragadt és magával rántott! Csilla hihetetlenül szépen fogalmazott. Teljesen bele tudtam magamat képzelni a szituációkba. Nagyon tetszettek az új helyszínek és a karakterek is.


2016 augusztus:
7, J. Goldenlane: Éjfél
Nem lettem túlzottan a rajongója, de a dolgot nehezíti az, hogy már az első mondatába beleszerettem.
Ebben a történetben egy vámpírral ismerkedhetünk meg, aki társával együtt London utcáit járja.
Alexander Nyikolajevics Szumarokov főhadnagy egy letűnt kor mementója: udvarias, intelligens, vasakaratú arisztokrata. Csak éppen tökéletesen halott, amíg az emberek világában felkel és lenyugszik a nap.
Alexander élet-halál fogadást köt egy halandóval, aminek már csak a részletei és a kimenetele miatt is érdemes elolvasni a könyvet. És emellett ott van még számtalan másik ok.


Valamint nem rég jött velem egy, amit ma be is fejeztem:
-  J. Goldenlane: Holdnak ​árnyéka
Részletes értékelést holnap hozok!

Volt itt még másik magyar író is:
2016 szeptember:
8, Virág Emília: Sárkánycsalogató
Igazából a borítón látható kogyogóskávéfőző keltette fel a figyelmemet. Na, meg persze az is, hogy rengeteg embernél láttam a Könyvhéten. Engem leginkább a gyönyörű leírások tudtak megfogni.
Humor terén van mit fejlődnie, de összességében rendben volt. Remélem hamarosan a következő részt is a kezeim közé kaparinthatom.

Ma pedig őket hoztam haza:
- Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok
- Leiner Laura: Illúzió
- Dávid Ádám – Gaborják Ádám (szerk.): Jelen!

Volt olyan, amit témailag alig tudtam besorolni: 

2015 október:
9, Matthew Dicks: Egy képzeletbeli barát naplója
Nem írtam róla bejegyzést, mert egyszerűen annyira megrendített. Talán ma már össze tudnám szedni a gondolataimat.
Valóban szívfacsaró és szívmelengető könyv kamaszoknak és felnőtteknek a szeretetről, a hűségről és a képzelet erejéről – gyönyörű történet mindazoknak, akiknek volt már igaz barátja…akár valós, akár képzeletbeli.



2015 november:
10, Holly Goldberg Sloan: 7esével
Baromi nagy igazságok vannak benne, tessék szépen a kezetekbe venni! Azért vigyázni is kell! A borító becsapós, szép, jó mottóval, de a könyv pont az ellenkezőjét hordozza. 
Én azt mondanám, hogy ez egy szép és megrázó történet két családról + egy főről ;) Megrendítő és egyben felemelő történet arról, hogyan illeszkedhet be egy különc gyerek a világba, és hogyan fogadhatja be őt saját környezete.


2016 szeptember:
11, Randy Susan Meyers: A ​gyilkos lányai
A könyv hangulata szép szóval is: nyomasztó. Mindenkinek aki olvassa azzal kell szembesülnie, hogy a regény felkavaró kérdéseket tár elénk. 
A történet szerint Lulu és Merry gyermekotthonba kerül, miután apjuk megöli az anyjukat. Később nevelőszülők viszik haza őket. De pontosan tudják, a történtek után senkiben sem bízhatnak, és csak egymásra számíthatnak. Harminc éven át próbálnak értelmet adni a gyermekkorban átélt szörnyűségnek, miközben börtönben ülő apjuk nyomasztó kísértete lengi be a hétköznapokat.


Végre vettem a bátorságot és körbenéztem a Jodi Picoult könyveknél: 
2016 április:
12, Jodi Picoult: Szívtől szívig
Ez volt az első könyvem az írónőtől, de nem az utolsó. Nagyon tetszett az írásmódja és a témaválasztással sem volt gondom. Viszont kicsit csalódtam. Ugyanis a komoly témát nagyon szárazon dolgozta fel.
A javára írható viszont, hogy rengeteg fontos és az átlag embert is érintő kérdéseket boncolgat.
2016 május:
13, Jodi Picoult: A nővérem húga
A könyv komoly témákat feszeget.Az egyenlőség kérdés az egyik fő kérdés. Gyerek-szülő kapcsolatból is láthatunk sokfélét, ahogyan a házastársak közötti feszültségről és nehézségekről is olvashatunk. Belepillanthatunk abba, hogy milyen az, ha állandóan a legrosszabbra kell gondolni. Mi történhet akkor, ha valaki beteg a családban? Az eutanázia is szóba került, igaz nem éppen megszokott módon.
Jobban tetszett mint a belőle készült film, érdemes elolvasni. Bár a vége nagyon szomorú és lehangoló.
A véleményemet ide kattintva olvashatjátok!



Az Agatha szekción is körülnéztem: 
2016 április:
14, Agatha Christie: Gyilkosság meghirdetve
Az alap sztori zseniális: valaki meghirdeti a gyilkosságot. Kit ne hozna lázba csupán a téma vagy akár a cím egyből? Az írónő azonban további izgalmakat tartogat nekünk. A nyomozás során kiderül, hogy az eset mégsem olyan ártatlan és egyszerű, mint amilyennek hinnénk. Jól felépített és furfangos a történet mesélés. Amikor az olvasó azt hinné, hogy most már mindenre tudja a megoldást, akkor kiderül, hogy nem egészen úgy van az, ahogyan gondolja.
A véleményemet ide kattintva olvashatjátok!

2016 június:
15, Agatha Christie: A kutya se látta
Ha valaki nem olvasott még krimit vagy Agathat és nem akarja magát rögtön a Tíz kicsi négerrel vagy az Orient-expresszel sokkolni (,amik olyan rejtélyek, amik kitalálására rendkívüli ész és fantázia kell), akkor melegen ajánlom ezt a könyvet. Ez nem annyira bonyolult és még élvezhető is.
Számomra nem tudott nagy meglepetéssel szolgálni a szereplők kilétével kapcsolatban.
A véleményemet ide kattintva olvashatjátok!


Volt egy rövid életű GASZTROKEDD című rovat is: 
2016 március:
16, Lawrence Norfolk: John Saturnall lakomája
A történet a 17. században játszódik. Nekem nagyon tetszett, hogy több cselekményszál és esemény van egy könyvbe szőve. Nem csak a konyha világa, de egy szerelmi történet, egy háborús sztori és egy vallás megszállottságról szóló cselekményszál is helyet kap benne. Ezáltal pörgőssé, izgalmassá válik a történet. A végére pedig igazi happy endet kap az olvasó.

2016 április:
17, Joanne Harris: Csokoládécipő
Tetszett, hogy nem csak édességekről olvashattam, hanem egy kicsit a francia konyhához is sikerült közelebb kerülnöm a könyv által. Ráadásul maga az író is hű volt önmagához, egész végig komoly kérdéseket feszeget, nem csak a mágiáról, az életről, de a családról is sokféle nézőpontból ír.
Akit érdekel az mindenképpen nézze meg az előző részből készült filmet is, amiben Johnny Depp játszik!

Végre kiolvastam az összes Sarah Dessen könyvet, ami magyarul is megjelent. Jöhetnek az angol nyelvűek ;) 

2016 augusztus:
18, Sarah Dessen: Along for the Ride – Álom két keréken
Újra egy nyarat kaptam. Pár tinivel, akik mindennapi életüket élik, próbálnak megfelelni a környezetük elvárásainak és boldogok akarnak lenni. Mégis le tudott kötni.
A történet szerint Auden számára a nyaralás több kihívást tartogat a számára, mint képzelte. Nemcsak apja új családjába kell beilleszkednie, de a környékbeli pletykás lányokkal is meg kell találnia a közös hangot. És ott van még Eli is, aki szintén álmatlanságtól szenved, és aki állandó éjszakai partnere lesz. A hosszúra nyúlt nyáréjszakákon szinte bármi megtörténhet…
A véleményemet ide kattintva olvashatjátok!

Voltak kötelezőim: 
2016 augusztus:
19, Franz Kafka: Az átváltozás
A véleményemet ide kattintva olvashatjátok!

20, Thomas Mann: Mario és a varázsló
A véleményemet ide kattintva olvashatjátok!

Olvastam Hemingwayről. 
2016 augusztus:
21, Naomi Wood: Mrs. ​Hemingway
Számomra hatalmas nagy meglepetés és csalódás volt az utolsó pár mondat. Tudjátok az, amiben a szerző közli, hogy a történetek nagy része a képzelet szüleménye, aki pontosabb adatokat akar megtudni az ezt és ezt a könyvet olvassa el. Azonban ennek ellenére is úgy vélem Naominak sikerült élet -és korhűen visszaadnia az egész történetet. Lehet, hogy nem pont így történt, de ki tudja?
A véleményemet ide kattintva olvashatjátok!

Megismerkedtem Cathy Cassidy-vel, akit egyenlőre nagyon szeretek. 

Öt lány, öt nézőpont, öt könyv. Én eddig kettőt olvastam.

2016 május:
22, Cathy Cassidy: Cseresznyés ábránd
Cherry az a lány, akinek tejeskávé színű a bőre, sötétbarna szeme pedig mandulavágású. Akinek élénk a képzelete, szórakoztató a társaságában lenni, és aki mindig kiáll magáért.
Az én szívemhez mégsem ő került a legközelebb
A véleményemet ide kattintva olvashatjátok!

2016 szeptember:
23, Cathy Cassidy: Mályvacukor égbolt
"Skye szeretne önmaga lenni, megmutatni saját stílusát és egyéniségét. De nem könnyű elszánnia magát, hiszen egy tökéletes, menő és népszerű ikertestvér mellett miért lenne bárki pont rá kíváncsi?"
A véleményemet ide kattintva olvashatjátok!

Most hoztam ki:
- Cathy Cassidy: Nyári álom


Valamint így a végére maradt nekünk két társadalom kritikánk: 2016 június:
24, Anna Woltz: Black Box
Ez a könyv sokkolóként hatott rám. Teljes mértékben egyetértettem a mondanivalójával. Ráadásul mindvégig fent tudta tartani az érdeklődésemet. Nem sok a cselekmény benne, de annál több gondolkodni valót ad.
Ha valaki igazi jó disztópiát akar olvasni, akkor annak meleg szívvel ajánlom!
A véleményemet ide kattintva olvashatjátok!

2016 szeptember:
25, Arnon Grunberg: Tirza
A könyv lényegében egy egyszemélyes tragédia. Azt írja le, hogy a főszereplő, 
Jörgen ​​Hofmeester szépen lassan hogyan veszíti el azt, ami igazán, valaha is emberré tette. 
Annak ajánlom ezt a könyvet, aki nem retten vissza egy jó vaskos, néhol lapos, társadalomkritikával jócskán megfűszerezett könyvtől. Azoknak, akik mindezen problémák felett képesek túllendülni, garantáltan nagyszerű könyvélményben lesz része.

A véleményemet ide kattintva olvashatjátok!