2016. május 28., szombat

Agatha Christie #5


"2016-ban elhatároztam, hogy minden hónapban legalább egy AC könyvet kiolvasok. Mivel a márciusi olvasás kimaradt, így májusban iktattam be egy plusz olvasást. A mostani könyv címe: Három vak egér"

Fülszöveg:
"Egy zimankós téli napon kis vendégfogadó nyílik az isten háta mögött, ahová, csodák csodája, egymás után érkeznek a vendégek: a kócos, vörös hajú, epezöld kockás nyakkendőt viselő, kaján vigyorú walesi fiatalember, Christopher Wren; az agresszív, parancsoláshoz szokott és a kákán is csomót kereső, zord külsejű Mrs. Boyle; a katonás eleganciájú, keménykötésű, magáról semmit el nem áruló Metcalf őrnagy; és a pipiskedő, a hölgyeket szatír módjára vizslató külföldi, Mr. Paravicini. 
A panziót vezető újdonsült házaspár, Giles és Molly Davis a nagy munka közepette tán észre sem veszi, milyen különös alakok szálltak meg náluk. 
Azután az intézményt egy hatalmas hóvihar a szó szoros értelmében elvágja a külvilágtól. 
Ám az aggodalom akkor hág a tetőfokára, amikor a rendőrség síelni tudó embere mégis eljut a Monkswell-vendégházba. Az ifjú Trotter őrmester ugyanis azért tette meg ezt az emberpróbáló utat, hogy beszámoljon az egybegyűlteknek a két napja, Londonban történt gyilkosságról, s hogy közölje velük, a tettes itt van közöttük, és újból ölni készül…"

Vélemény:
Agathanak megint sikerült meglepnie! És most nem csak azért, mert annyira tapasztalatlan lennék a krimi világában. Nem számítottam rá, hogy egy ilyen kis regény ilyen jó tud lenni. 

Egy jó könyvhöz három dolog kell: kreativitás, tudás és szerencse. Ennek a történetnek már a keletkezése is egy érdekes eseményhez köthető. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy angol király, akinek az anyukája születésnapjára egyet kívánt: Valami jót Agatha Christietől. Így született meg a Három vak egér, ismertebb nevén az Egérfogó.

Ennél a könyvnél ki sem próbáltam találni ki a gyilkos. Hagytam, hogy az írónő az orromnál fogva vezessen. Azonban még így is izgalmas maradt az egész történet! Lehet, hogy csapdába csalt, de élveztem, hogy sohasem lehettem biztos a dolgomban, mindig volt valami fordulat, csavar és mindezt 130 oldalban!

Mit mondhatnék még? Olvassátok! Agathanak nagyon egyedi stílusa van, amit nem lehet nem szeretni. 


Értékelés:




A Többi értékelés:
június:


május: 
#1: Gyilkosság meghirdetve
#2: Három vak egér

március:
-

február:

január: 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése